Helyismereti Könyvtárosok Szervezete

Gáncsné Nagy Erzsébet

A megyei és a városi könyvtárak helyismereti gyűjteményeiben
2000. áprilisában és októberében végzett használói igényfelmérés tapasztalatai

Előzmény

1998 decemberében egy munkacsoport az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete és a Bibliográfiai szekció tagjaiból kérdőíves felmérést kezdeményezett a megyei és városi könyvtárak helyismereti munkájáról annak érdekében, hogy széles bázison alapuló információhoz jusson a használói igényfelmérésben részt vevő gyűjtemények kiválasztásához.

E felmérés tapasztalatait országos szakmai tanácskozáson illetve a szaksajtóban tettük közzé.¹

A munkacsoport 1999-ben véleményezte, javaslataival kiegészítette a Bényei Miklós által elkészített használói igényfelmérés kérdőíveit, majd a korábbi, a gyűjteményt feltáró vizsgálatra alapozva kiválasztotta a vizsgálatban részt vevő könyvtárakat. A választás szempontja a gyűjtemény használóinak száma és a területi elv volt. A felmérés lebonyolítását 2000. április és október munkanapjaira javasolta.

A felmérés módja, a feladat ütemezése

A kérdőívet - melynek sokszorosítását az érintett könyvtáraktól kértük - egy a könyvtár igazgatójának címzett felkérő levél és egy módszertani javaslat kíséretében juttattuk el a könyvtáraknak. E levélben azt javasoltuk, hogy a kérdőívet a könyvtáros töltse ki, a használó csak a kiegészítésre szoruló válaszokkal töltse az idejét. Kértük, hogy kérdőívet, minden helyismereti kéréssel, kérdéssel foglalkozó valamennyi könyvtárhasználóról töltsenek ki 2000. április 1. - április 29. közötti munkanapokon. Kértük továbbá, ha egy olvasó huzamosabb ideig azonos témán dolgozik, csak egyszer töltsön ki kérdőívet. A látogatók számának rögzítéséhez javasoltuk, hogy külön számolják az adott időszakban a helyismereti kéréssel a könyvtárakhoz fordulókat. A kérdőíves felmérés második fordulójára 2000. október 2. - 31. közötti munkanapokon került sor. Az első felmérés tapasztalatai alapján a módszertani ajánlást kiegészítettük, pontosítottuk.

A kérdőív szerkezete

A kérdőív tartalmi összeállítása Bényei Miklós munkája, melyet a munkacsoport tagjai véleményeztek és kis mértékben módosítottak.

A gyorsabb válaszadás és a könnyebb feldolgozás érdekében a kérdőív összeállítói kerülték a nyitott kérdéseket. Két esetben tartották ezt indokoltnak, a kérés pontos leírásánál, illetve a használó észrevételénél. Minden kérdéscsoportnál biztosított volt az egyéni válaszadás lehetősége is.

A kérdőív 13 kérdéskört tartalmazott egy lap két oldalára szerkesztve.

A kérdések az alábbi témaköröket ölelték fel:

1.     A helyismereti dokumentumot, információt kérő
2.     A használó személy kora
3.     A használó személy foglalkozása
4.     A kérés, kérdés pontos megfogalmazása ( összesítése statisztikában nem lehetséges, további tartalmi elemzést
       igényel)
5.    A kérés indítéka, célja
6.    A kérés témája
7.    A kérés jellege
8.    A kért dokumentumfajta
9.    A tájékozódás forrásai
10. .  Az információ, a használt dokumentum lelőhelye
11. .  A használat módja
12. .  A használó elégedettsége
13. .  A használó észrevételei

A felmérésben résztvevő könyvtárak, a kitöltött kérdőívek száma

Városi könyvtárak

A kiválasztási szempontok alapján még a soproni és a dombóvári városi könyvtárak vehettek volna részt a felmérésben. Nem éltek vele. Elvégezte viszont a vizsgálatot a Huszár Gál Városi Könyvtár Mosonmagyaróváron.

Megyei könyvtárak

Általános észrevételek

A kérdőívekhez küldött kísérőlevélből kiderült, hogy volt olyan könyvtár, ahol nem kérdezték meg az egy-egy témán huzamosabb ideig kutatót és olyan is, ahol csak az elmélyülten kutatókról töltöttek ki kérdőívet. Kiegészítő módszertani javaslatunkban ismételten kértük a kollégákat, hogy a huzamosabb ideig egy témával foglalkozó használóról csak egyszer töltsenek ki kérdőívet. A tényleges látogatók számát pedig külön jelezzék. Októberben ezt a kérést három városi és három megyei könyvtár teljesítette.

Tartalmi elemzés

A tizenöt könyvtárból áprilisban összesen 904 kitöltött kérdőív érkezett. 323 a városi és 581 a megyei könyvtárakból. Októberben a kérdőívek száma 731 volt (295 városi 436 megyei könyvtárból). A püspökladányi városi könyvtárban októberben nem volt helyismerettel kapcsolatos kérés.

A kérdőívek adatait könyvtártípusonként azon belül könyvtáranként és kérdésenként dolgoztam fel. Az áprilisi összesített adatokat az érintett könyvtárak kérés alapján számítógépes kislemezen illetve nyomtatva megkapták, annak érdekében, hogy saját eredményüket tovább elemezhessék, illetve tervezési munkájukban hasznosíthassák.

E cikkben arra törekedtem, hogy a használói felmérés tapasztalatainak fő vonalait érzékeltessem, ezért kérdéscsoportokat vontam össze, illetve ott, ahol az eredmények nem indokolták a könyvtár-típusonkénti értékelést, összesített adatokkal (megyei és városi könyvtárak) dolgoztam. A felmérés adatainak részletes összesítése az MKH HKSZ irattárában - Katona Lajos Városi Könyvtár, Vác - hozzáférhető.

Nézzük ezután az egy-egy kérdéscsoportra adott válaszokat.

Az információt kérők nemek szerinti megoszlását a következő táblázat mutatja:

Április és október hónapban is inkább a nők (60,9%, 61,6%) látogatták a helyismereti gyűjteményeket

A kérdőív összeállítói szerették volna megtudni, hogy a személyes indíték mellett mennyi a helyismereti gyűjteményeket intézményi megbízásból használók aránya.

A fenntartó önkormányzat megbízásából a városi könyvtárak gyűjteményeit áprilisban az összes használó 1,2%-a, októberben 0,7%-a kereste fel. Megyei könyvtárak esetében ez az arány áprilisban 0,5%, októberben pedig 0,9% volt. Alacsony volt a vállalkozást megjelölő válaszadók aránya. Áprilisban 0,4%, októberben 0,2%.

.A városi könyvtárat helyismereti kéréssel felkereső látogatók 1,5 %-a volt a honismereti mozgalom tagja. A megyei könyvtáraknál ez az arány 1%. Októberben, a honismereti mozgalomban tevékenykedők nem használták a gyűjteményeket, illetve nem jelölték ezt a kérdőíven.

A látogatók életkori megoszlását százalékos arányban mutatja a következő táblázat.

A látogatók nagy többsége a 18-24 éves korosztályba tartozik. Városi könyvtáraknál az áprilisi gyűjteményhasználók 30,8%-a, októberben 35,4%-a tartozott ebbe az életkori kategóriába. Megyei helyismereti gyűjteményeknél ez az arány áprilisban 38,1%, októberben 43,1% volt.

A használók jellemző foglalkozása az életkori sajátosságok alapján is könnyen megválaszolható. Az összes használó 36,8%-a illetve 58,1%-a egyetemi illetve főiskolai hallgató volt áprilisban és októberben. A gyűjteményeket használók 9,7 %-illetve 17,5%-a volt pedagógus ( általános iskolai, középiskolai illetve egyetemi/főiskolai oktató) áprilisban illetve októberben.

Ha a pedagógusok közül kiemeljük az egyetemi illetve főiskolai oktatókat a következő eredményre jutunk. A városi gyűjtemények használóinak 0,6%-a, a megyei könyvtárak 1,2%-a volt egyetem ill. főiskolai oktató áprilisban. Októberben a százalékos arány változott 2,4 illetve 2,1%-ra. Érdemes erre a csoportra a későbbiekben odafigyelni, hisz ők azok, akik témajavaslatot adnak az évfolyam, illetve szakdolgozatokhoz.

Az ötödik kérdéscsoportban a kérés céljára voltunk kíváncsiak. 32 megadott lehetőséggel igyekeztünk a válaszadási kört lefedni. A 32 kérdést a táblázatban történő könnyebb megjelenítés érdekében összevontam. Idézzük fel, milyen válasz született az 1998-as vizsgálatunk idején erre a kérdésre.¹ A megyei könyvtáraknál a szakdolgozat készítés áll az első helyen (63%), majd a tudományos kutatás következik a második és harmadik helyen. A városi könyvtáraknál szintén a szakdolgozat készítés áll az első helyen (46%), majd a tanulás (34%) és az egyéni érdeklődés (25%) következik. Ne feledjük, ezt a kérdőívet a könyvtárak töltötték ki.

Használói felmérésünk megerősítette az 1998-as vizsgálat eredményét különösen, ha összevonjuk az egyetemi/főiskolai évfolyamdolgozat, a szakdolgozat készítés valamint az iskolai feladat adatait. Az alábbi ábrán mindezt az iskolai típusú felirat melletti diagram szemlélteti könyvtártípusonként és összesítve is a felmérés két hónapjában.

A gazdasági élet összefoglaló kifejezés tartalmazza az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos információgyűjtést. Áprilisban az összes kérés 1,4%-a, októberben 0,5%-a volt ilyen célú. Kevés volt az olyan látogató, aki az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos információért látogatta meg a könyvtárat. Októberben a megyei könyvtárakat gazdasági céllal egyáltalán nem keresték meg. Ha ez a tendencia a későbbiekben is megmarad, akkor a gyűjtemények e témakörhöz kapcsolódó tartalmi “reklámozása” a jövő egyik fontos feladata lehet.

A hatodik kérdéskörben a kérés témáját kívántuk megtudni 37 válaszadási lehetőséggel. Az összes válaszadóból áprilisban 77-en (8,5%), októberben 46-an(6,2%) éltek az egyéb lehetőséggel. A könnyebb áttekinthetőség érdekében itt is összevont csoportokat képeztem.

A kérések témájában könyvtártípustól függetlenül a helytörténet (április: 27,8% október: 32,1%) illetve a természeti környezettel (április:25,1%, október: 21,6%) összefüggő témák kutatása állt az első helyen. A helyi személyiségek (április:11,1%, október:7,2%) és a néprajz, népművészet (április:5,6%, október:5,5%) kevésbé állt az érdeklődés középpontjában. A tíz felsorolt lehetőség utolsó harmadában foglaltak helyet.

A városi könyvtárakban októberben csökkent az érdeklődés a néprajz, népművészet (7,1%-ról 4,1%-ra), valamint a helyi személyiségek tevékenysége (14,2%-ról 7,5%-ra) iránt. Megnőtt azonban a helytörténet utáni érdeklődés 17,3%-ról 30,5%-ra.

A hetedik kérdéskörben a kérés jellegét kutattuk. Az alábbi diagram az összesített adatokat rangsorban mutatja be

Városi könyvtáraknál az irodalomkutatás (április:16,1%, október:23,7%) megelőzi a bibliográfiai adatszolgáltatást (április:10,8%, október:8,1%) mely a sajtófigyeléssel (április:11,1%, október:7,5%) váltakozva áll a negyedik illetve ötödik helyen.

Korábbi felmérésekből² tudjuk, hogy a helyismereti gyűjtemények nagy gondot fordítanak a sajtófigyelésre. Ez az igény kérésként áprilisban a városi gyűjteményeknél a negyedik, a megyei könyvtáraknál az ötödik helyen jelentkezik. Az októberi vizsgálat ezt megerősítette. Nem reklámozzuk, nincs jól feltárva? A késöbbiekben érdemes lenne ezekre a kérdésekre választ találni.

A nyolcadik kérdéskör a használt dokumentum típusát vette sorra .

Mint a diagramból látható, a hagyományos dokumentumtípusok a kedveltek. A használt dokumentumok típusában nincs eltérés a városi és megyei könyvtárak használói között. A folyóirat és újságközlemény előkelő aránnyal szerepel. (április:34,8%, október:43%). Vessük össze mindezt a kérés jellegét bemutató válaszok között a sajtófigyelés alacsony arányával.

A megyei könyvtárakban e két hónapban nem volt jelen a videó és a CD-ROM. A városi könyvtárakban áprilisban a videó használók százalékos aránya 1,2 ,októberben 2,0% volt.

A kilencedik kérdéskörben a tájékozódás forrásaira voltunk kíváncsiak. Igénybe veszik-e a használók azokat a lehetőségeket, melyekkel a könyvtárosok feltárják a gyűjteményüket. Korábbi vizsgálatunkból¹ tudjuk, és a következő táblázatban látható is, hogy a megyei könyvtárak 94%-a a városi könyvtárak 65%-a külön katalógusban tárja fel a helyismereti gyűjteményt - főként könyveket, folyóiratokat - , mely elsősorban betűrendes cédulakatalógus. A megyei könyvtárak 88 %-ban a városi könyvtárak 38 %-ban építenek számítógépes adatbázist. Elsősorban könyvek (megyei könyvtárak 69%, városi könyvtárak 26%) és cikkek feltárására (megyei könyvtárak 81%, városi könyvtárak 30%).

Nézzük meg, mit válaszoltak a gyűjteményt áprilisban és októberben használók. Az összesített adatok alapján a helyismereti kéréseket a könyvtáros személyes közlése alapján válaszolták meg legnagyobb arányban. (április:56,2%, október:54,3%) könyvtártípustól függetlenül. A tájékozódás további fő forrásai a cédulakatalógus (április:24,4%, október 36,4%) és a számítógépes katalógus (április:24,4%, október:36,4%). A városi könyvtáraknál a szabadpolc, mint tájékozódási forrás második illetve harmadik. helyen szerepel egységesen mindkét vizsgálati hónapban 28,8%-al. Mint látható nőtt a számítógépes katalógus használata könyvtártípusok szerint az alábbi mértékben: városi könyvtáraknál 16,4%-ról 38,3%-ra, megyei könyvtáraknál 28,9%-ról 35,1%-ra.

A használt dokumentum lelőhelyére 16 felelet közül lehetett választani. Az összesített adatok alapján a két fő forrás a saját könyvtári állomány (április:60,3%, október:61,1%) és azon belül a helyismereti gyűjtemény (április:81,2%, október:78,4%). A lehetőség között megjelent a más számítógépes adatbankból (április:0,8%, október:0,9%) illetve interneten keresztül történő információszerzés (április:0,9%, október:0,6%).

A tizenegyes kérdéskör a használat módjára kérdezett rá. Mindkét könyvtártípusban a helybeni használat vezet (április: 81,3%, október:74,3%). Magas a fénymásolatban kért dokumentumok aránya (április:31,3%, október:43,6%).

Megjegyzendő, hogy egy esetben történt emailen keresztül tájékoztatás, az is városi könyvtárban.

A tizenkettedik kérdéskör a használók elégedettségét mérte fel. A használók 79,3 % a városi könyvtárakból, 81,6%-a a megyei könyvtárakból elégedetten távozott. A városi gyűjteményekben nőtt az elégedett használók, tehát a teljest választ kapottak aránya (79,3%-ról 83,7%-ra), megyei könyvtáraknál ez az arány csökkent (81,6%-ról 69,3%-ra). Ugyanakkor a más intézményhez irányítottak aránya magasabb volt a városi könyvtárakban (április: 3,1%, október:5,4%) mint a megyei könyvtárakban (április:1,7%, október:1,4%).

Az utolsó, tizenharmadik kérdés nyitott volt. A használóknak lehetőségük volt véleménynyilvánításra. Nagy számban éltek is vele. A dicséret és a köszönet hangján szóltak a könyvtárosok segítőkészségéről, felkészültségéről, de nem hallgatták el a technikai fejlesztés szükségességét..

Összegzés
A 2000 áprilisában és októberében 15 könyvtárban lefolytatott használói igényfelmérés eredménye alapot biztosít a helyismereti gyűjtemények kezelői, a könyvtárak vezetői valamint a szakmai szervezet számára, hogy megvizsgálják, ha kell, újragondolják a helyismereti gyűjtemények menedzselésével, a gyűjtemény feltárásával kapcsolatos feladataikat. Éljenek vele.

Irodalom:
1. Gáncsné Nagy Erzsébet: Kérdőíves felmérés a megyei és városi könyvtárak helyismereti munkájáról. In.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2000. 1. sz. p. 23-28. vissza
2. Helyismereti gyűjtemények a megyei és a városi könyvtárakban 1997 / Ládi László. - Szentendre: MKE HKSZ, 1998 vissza